Messze túl a láthatáron

Messze túl a láthatáron,

van szép hazám, oda vágyom.

Elég volt már itt szenvedni,

jó volna már haza menni.

Refrén:

Intenék a távolból is,

üzennék a madártól is,

El is mennék, de nem lehet,

mert hű Megváltóm úgy szeret!

Kedveseim, kik ott élnek,

semmi nyomortól nem féltek.

Örvendtek a szabadságnak

és éltek szent boldogságnak

Kedveseim velem lesztek,

ó, boldog nap, mikor lesz ez.

Ha majd egykor megérkezik

ott bú örömre változik.

Ismeretlen vagyok itt lenn,

jó barátom senki sincsem.

S így gyakran haza gondolok,

mert hű Megváltóm ott vagyon.

De te, ki itt fáradtan vagy,

Mikor köszönt rád egy szép nap,

Hogy tudsz-e még haza menni

Ily örömben részesülni.

Viszontlátást nem ismerek,

életem már halandó lett.

Viszontlátást eltemetjük,

Majd a mennyben élvezhetjük.

Home