Uram, ó, add, ha vándorutam
Uram, ó, add, ha vándorutam
Majd véget ért itt, a bórúban,
Elérjek hozzád s Te fényes orcád
Hadd lássam én!
Ó! lásd, Uram, a szívem, lelkem
Feléd sóhajt nagy vággyal telten
S a gyötrelemtől fájón
Kiperdül a könnyem is!
El nem bocsátlak, én Istenem!
Semmi más vágyam nincsen nekem:
Csak áldj meg engem, csak
Elepednem ne hagyj Uram!
Minden elhágy e földön engem,
Te vagy csupán az üdvösségem.
Sebem Te látod, könnyem
Szivárog s Te számolod.
Utamon gyámolíts erőddel!
Tengernyi bűnöm, Uram, vedd el!
Ó! végy föl engem s emeld
A lelkem az ég felé!
Ott álljak üdvbe öltözötten
S kiket szerettem, mind köröttem!
Uram, Tehozzád,
Hol fénylik orcád, vágyódom én!
Home