Ébredj, alvó, hív a szózat
1. Ébredj, alvó, hív a szózat!
Az őrök hangja messze elhat:
Fel, Sion, ébredj, itt az Úr!
Éjfél tájra jár az óra,
Mondd, kész vagy-é a hívó szóra,
Vagy szíved mécse meg se gyúl?
Ím, Vőlegényed jő.
Már kész a menyegző.
Halleluja,
Ó, halld szavát! Kelj föl tehát!
Vedd menyegzői díszruhád!
2. Halljuk jól az őrök hangját,
És ébredeznek, akik hallják;
A szívünk vígan repdeső.
Íme, üdvünk napja virrad,
Mert ama fényes Hajnalcsillag
Mint igazságos Bíró jő.
Dicstrónod fényben áll! Jöjj,
Jézus néped vár!
Hozsiánna!
Mi elmegyünk, Mindegyikünk,
Hogy menyegződön ott legyünk.
3. Egykor trónod köré állunk,
S az angyalokkal Téged áldunk;
Zeng cimbalom és hárfahúr.
Földi lényre mind, mi vár ott,
Mit fül nem hallott, szem nem látott,
A szív ott háladalra gyúl.
Oly szép az égi hon,
Sok gyöngykapuja von.
Halleluja,
Zeng énekünk, Az Úr velünk!
Légy áldva érte, Istenünk!
Home