Fáradtan, bűnbe esve

1. Fáradtan, bűnbe esve

Jártam az életet,

De megtalált a Pásztor,

S nyájához vezetett.

Jól látták ezt az angyalok,

Nevét dicsérve zengtek ott.

Refrén:

Kéz, amely kerestél,

Szív, amely szerettél,

Vér, mely eltörölted bűnömet,

Mindörökre áldva legyetek!

2. Mikor borral, olajjal Kimosta sok sebem,

Fülembe azt suttogta:

„Enyém vagy, gyermekem.”

Én nem hallottam szebb zenét,

Melytől a szív örömre kél.

3. Kezén, lábán mutatta

Sok, vérző sebhelyét,

Kemény, szúró tövissel

Körített szent fejét.

Úgy megragadta lelkemet,

Hogy értem annyit szenvedett!

4. Azóta Véle járok,

A szívem Néki él,

Csodás lényét, megértem

Szentlelke fényénél.

A földi lét nem lesz elég,

Zengnem az Ő dicséretét.

Home