Gyorsan tűnnek el az órák
Gyorsan tűnnek el az órák,
Csendben, észrevétlenül,
Pályájukat egyre róják,
Útjuk ködben elmerül;
Évezredek, apró percek,
Rohannak az éjsötétbe,
Az időnek tengerébe…
Múlt és jövő határánál
A jelen egy pillanat,
Rajt' enyészet hatalma áll,
Tovasuhan, elhalad:
Meg nem tűrik, egymást űzik,
Percek, órák, napok, évek.
Évmilliók mélybe térnek…
Mért nem vártok, tűnő évek,
Mért rohantok oly nagyon?
Soha vissza már nem tértek?
Űz egy titkos hatalom!
Ne csüggedjünk, sőt örvendjünk,
Mert azáltal, hogy ők mennek,
Közelb látjuk már a mennyet!
Ó, idő, tán hatalmas vagy,
Uralmadat gyakorlod,
Ámde nálad hatalmasabb,
Aki téged alkotott;
Ki a mennyben trónol fennen,
Ura múltnak és jelennek.
Jövendőnek, végtelennek!
Ismeretlen mielőttünk
Az út, melyen haladunk,
Sok veszélye rejtve tőlünk,
Jövőnkbe nem láthatunk;
Örök Jóság, vezess Hozzád,
Ahol idő már nem lészen,
Át az ismeretlenségen!
Itt e véges rög határán
Téged kérünk, jó Atyánk,
Esztendeink elmúlásán,
Hogy bölcs szívhez juthatnánk
Adj értelmet, bő kegyelmet,
Hogy időnk jól felhasználva
Álljunk Eléd számadásra.
Home