Ott függ a néma Bárány

1. Ott függ a néma Bárány:

A vére földre hull,

Míg dúl körül az ármány,

S a tömeg zúg vadul.

Szent arcát ütleg éri,

És hull reá a vád,

Ő szelíd hangon kéri

Az ég bocsánatát.

2. Úgy fáj a szívem, nézve

E koronás Királyt,

Mert rút tövis az éke,

Testét kín járja át.

Én térdre hullva kérdem:

Ó, mért szenvedsz, miért?

Ő választ ád szelíden:

Tengernyi bűnödért.

3. Most hogy rebegjek hálát

A megnyílt öt sebért,

Hogy adta bűnöm árát

Elrontott éltemért?

Ím, magamról lemondok,

Övé egész valóm,

Így leszek Véle boldog,

Hisz Ő az üdvadóm.

Home