Ó, könyörgést meghallgató Jó Atya

1. Ó, könyörgést meghallgató

Jó Atya, Te mindenható;

Ha lelkem Hozzád emelkedik,

És a buzgóság szárnyain,

Ajakim óhajtásain

Te színed előtt reménykedik;

Már itt e földön érezem,

Hogy örök életet nyertem.

2. Ha örömmel gerjedezem

És rebegni igyekezem,

Tetőled mennyi áldást vészek!

Föltekintvén rád, Atyámra,

Könnyű csordul az orcámra;

Az által olyan újjá leszek,

Mint a palánta, ha arra

Harmatcseppet téssz hajnalra.

3. Ha szívemet bánat járja,

És szemem kesergés árja:

Teelőtted van zokogásom;

Ajtómat titkon behajtva

És magánosan sóhajtva

Akkor is édes újulásom,

Mert minden könnyel és jajjal

Könnyebbül sorsom egy bajjal.

4. Ha házadban megjelenek,

Ahol összesereglenek

Felséges Neved imádói:

Ővelük együtt hódolva

Úgy tetszik, mintha vigadva

Ott volnék, hol a menny lakói

A Te királyi székednek

Ott előtte seregelnek.

5. Te, ki a szív mozdulásit,

Mint a vizeknek folyásit,

Úgy kormányozod ide s tova:

Ez érzést növeld énbennem,

És taníts jól esengenem!

Majd egyszer pedig, ó, Jehova,

Vígy be az egek egébe,

Te imádásod helyébe.

Home