Két irdatlan fa összeróva
1. Két irdatlan fa összeróva,
Nincs rajta semmi, semmi szép,
De kétezer esztendő óta
Szór fényt egész világra szét.
Csodás erő árad belőle,
Mint titkos hang, ha szólna rajt',
Hiába próbálsz futni tőle,
Szíven ragad és fogva tart!
Honnét e fény, mely szétsugárzik
Honnét e titkos, e titkos szent erő?
A Golgotán ragyog, világít,
Isten szívéből értünk tör elő.
2. Ítélet, szeretet, e kettő,
Ott a kereszten egyesült,
Miérettünk átokká lett Ő,
Kiben az Írás teljesült.
Isten haragja sújt a bűnre,
S reá, ki bűnünk fölvevé.
A kereszten hallgatva, tűrve,
Járult a sújtó kéz elé.
3. A vér, a Jézus drága vére,
Gyógyító balzsam, szent erő,
Bűnünket Ő elmossa véle,
Kegyelmével elénkbe jő.
Szeretve szívünk megragadja,
Szent fénye ég felé mutat.
Szól a keresztről hívó hangja,
Ó, jöjj, s add néki át magad!
Home