Nagy Istenem, ha nézem a világot

Nagy Istenem, ha nézem a világot,
Melyet teremtett, szent „legyen” szavad,
Ha itt a földön millió lényt látok,
Kiket igazgatsz s táplálsz egymagad.

/: Szívem feléd ujjong örömtele:
Mi nagy vagy te, mi nagy vagy te! :/

Ha nézek föl az ég dicső boltjára,
Hol tündököl csodás csillag-sereg,
Hol pompás két aranyhajóként járva,
A nap s a hold az űrben fönt lebeg.

Uram, igédbe, hogyha megtalállak,
Ha látom ott kegyelmes tetteid,
Választott néped, amint egyre áldod,
Türelmesen viselve bűneit.

Ha Jézust látom itt a földön járva,
Alázatos, türelmes szolgaként,
Látom, hogy áldást áraszt a világra,
Kereszthalálra adja életét.

Ha földre nyom a búnak, gondnak terhe,
Szegény szívem halálosan beteg,
Hozzám hajol az Úrnak szent kegyelme.
Lelkem az Ő irgalma menti meg.

Ha majd az Úr elszólít e világból,
És színről-színre láthatom meg Őt,
Ha majd felém dicső arca világol,
Én térdre hullok szent színe előtt.

Home