Ó, hogy volt idő, mikor még

1. Ó, hogy volt idő, mikor még

Éltem csak magamnak én.

Hallám, amint hívsz szelíden,

Ámde így szólt büszke szívem:

/: Semmit Te, mindent csak én! :/

2. Ám megleltél és megpihentem

Vérben ázott fád tövén;

Láttam nagyszerű szerelmed,

Büszke szívem lassan enged.

/: Van, mit Te, de van, mit én :/

3. Ámde Szentlelked varázsát

Mind forróbban érezém,

Én kisebb levék Te nőttél,

És szívemben forró vágy kél:

/: Többet Te, kevesbet én! :/

4. Ó, de a hegyek magasak,

Tenger zúgó árja mély,

Ámde még nagyobb szerelmed,

Üle teljes győzedelmet:

/: Mindent csak Te, semmit én! :/

Home