Ó, halld te zaklatott szív
1. Ó, halld te zaklatott szív:
A menny Királya itt!
A zúgó vésznek osztja
kemény parancsait.
A kétség s bűn vad árja
Szelíden elpihen,
Az Úr parancs szavára:
„Békesség, csend legyen!”
2. Olykor bevégzi művét,
Csodásan, hirtelen,
Még harci kürt se zendült,
S kész a győzelem.
Mi csak ámulva nézzük
A nagy, dicső csodát,
Hogy Jézus bűnös éltet,
Hogyan formálhat át.
3. Közelg véres ruhában,
Tövissel homlokán,
S a bűn rozsdás bilincse
lehullik mind ahány;
Kit Sátán tarta fogva,
Az már boldog, szabad,
S az égben angyal ének
Dicséri az Urat.
4. De máskor úgy közelget
titokban, nesztelen,
Hívó szavát susogja,
Mikor meg jelen.
S aztán aggódva várja,
A bűnös mit felel
Az Ő szelíd szavára:
„Jövel hozzám, jövel!”
5. Krisztus, Te nagy kegyelmed
A mennynél is nagyobb
És oly dicső a szent fény,
Mely arcodról ragyog.
Szívünk repes, ha látjuk
Csodás szerelmedet
S dalunk majd fönn az égben
Örökké zeng Neked!
Home