De sokszor nem értem az utat
1. De sokszor nem értem az utat,
Amelyen Isten vezet
És elfogadni is oly nehéz
Amit ő megengedett
Tudom, hogy nem érhet semmi baj,
Csak úgy mond véletlenül,
Először minden, mi engem ér,
Az Isten elé kerül.
Kar.:
Köszönöm, hogy rád bízhatom
Örökre már magam
Amint vagyok, úgy jöhetek,
Tehozzád hű Uram
Köszönöm azt, hogy csendet adsz
Szívem ha háborog
Köszönöm azt, hogy minden nap
Imádkozni tudok.
2. De sokszor nehéz lemondani
Arról, mi kedves nekem
Nehéz a másiknak engedni
A vitás kérdésekben
De sokszor teszem, panaszkodom
Hogy semmi nem sikerül
És közben azt észre sem veszem
Hogy mennyi baj elkerül.
Home