Szerettem volna nagyra törni,
Megfejteni a titkokat,
A gondolatnak fecske szárnyán,
Bejárni kéklő ormokat.
De lassan lassan már belátom
Merőben más az én utam,
A hétköznapok dzsungelébe,
Parancsolt vissza jó Uram.
Ormok helyett a földön járni
Apró csatákat vívni meg
A sorsom egy, nem zúgolódom
Ti se szánjatok emberek.
Apró csavarnak is kell lenni
Hogy jól menjen a gépezet
Parányi jel mégis szükséges
Némely betűn az ékezet.