Mennyei jó Atyám, Hozzád futok sírva
Mennyei jó Atyám, Hozzád futok sírva
Tékozló fiadként kebledre borulva.
Zárj engem szerető Atyai szívedre,
Tengernyi sok vétkem ne vesd a szememre.
Jövök idegenből, sötét éjszakából
Jövök egy romba dőlt, hazug rossz világból.
Tövistől sebezve göröngy lábam bánta,
Mennyei jó Atyám, fiad fogadd vissza.
Nem kérem én tőled, hogy hívjál fiadnak,
Vétkeztem ellened csak béres részt kapjak.
Elég lesz egy kis hely az Atyai házban,
Ott is boldog leszek a Te országodban.
Ég s föld reám kiállt, méltatlanná lettem,
Mégis a te szíved bánkódott felettem.
Ó, mily jó éreznem, hogy a bűnöst szánod,
Visszatérő fiad karjaidba zárod.
Home