Ott fent a csillagok felett van nékem egy

Ott fent a csillagok felett
van nékem egy szép hazám,
Amely soha el nem múlik,
oda vágyom igazán.

Ott élek majd végtelenül,
Megszűnnek gyötrelmeim,
Már Jézusom örömmel vár
Ő veszi le terheim.

Máris könnyebb, szebb
és dicsőbb vállaimon a kereszt
Amióta Jézust láttam
mily örömmel hordá ezt.

Én érettem szeretettel
Viselé a szenvedést,
Nem tűrnék-e én is érte
Nyomort, gúnyt és megvetést.

Mért is szomorítanám meg
szerető Mesteremet
Ha utánam nem hajolna,
félni látna engemet.

Nem félek én mert hisz látom,
Hogy a mennybe vezet Ő,
Bár az ellen reám törhet,
De tudom, hogy szeret Ő.

Home