Nagy vagy te Isten

Nagy vagy te Isten, nagy a te hatalmad,

Világteremtő a te szózatod;

Mondád: legyen! S a puszta semmiségből

Világosság s mindenség támadott.

A csillag ezrek, a nap fényessége,

Ég, föld követte szent parancsszavad:

Remeg szívem s megdöbbenvén csodálja

Mindenható, dicső hatalmadat.

2. Nagy vagy te, Isten, nagy a bölcsességed,

Mindent mi szépen s bölcsen alkotál!

A földi embert tetted gyermekeddé,

Lelkedből lelket őneki adál.

Kicsiny fűszálban, óriási tölgyben

Dicső kezed nyomát szemlélteted:

Szívem kitárva hódolással áldom

Csodálatos nagy bölcsességedet.

3. Nagy vagy, Uram, és mily nagy a szerelmed,

Fiadban mit velem éreztetél;

A pislogó kis mécset el nem oltád,

S a megtört nádnak megkegyelmezél.

Mikor hevertem bűnben, megkötözve,

Felém nyujtád ki irgalmas kezed;

örömkönnyekkel térdre hullva áldom

Te üdvözítő nagy szerelmedet!

Home