Atyám a mennyekben

Atyám a mennyekben folyvást vigyáz rám,

Vezérli hajócskám nappal s éjszakán.

Megvéd a habok közt, akármily nagyok,

Nem árt nekem semmi, mert Övé vagyok.

Az Övé vagyok, gyermeke vagyok,

Gondot visel rólam,

Mert én gyermeke vagyok.

S habár itt nyomorban kell is küzdenem,

Velem van megváltóm, Ő fogja kezem.

Ne félj, így szól hozzám, tudom én bajod.

Nem árt nyomor, ínség, Mert Övé vagyok.

S ha néha ködfelhők öveznek körül,

Szemem Őt nem látja, de szívem örül,

Közzel létét érzem s hogy el nem hagyott,

Velem van Ő mindig, mert Övé vagyok.

Én gyermeke lettem, Atyám Ő nekem,

megóvja gonosztól földi életem,

S habár a halálnak völgyén haladok,

Tudom, a mennybe visz fel, mert Övé vagyok.

Home