Hadd zengjen énekszó

Hadd zengjen énekszó, fel, égig ujjongó;
Jászolágyon szunnyad az édes Megváltó.
Ott fénylik ő, az új nap, kit várva vártunk rég.
Kezdet ő és vég, kezdet ő és vég.

Mint gyenge gyermek ő, e bűnös földre jő:
Várva várlak téged, te mennyből érkező,
Hozz vigaszt, békességet! Úr Jézus, itt e szív!
Térj be, egyre hív, térj be, egyre hív!

Ó! lelkem áldva áldd Megváltód irgalmát!
Vádolt bűnöd átka, s a poklok mélye várt,
De Krisztus ím kitárta a mennynek ajtaját,
S üdvösséget ád, s üdvösséget ád!

Új ének merre cseng? Az égi fénybe' fent kél a halleluja,
És ujjong mind a szent.
És szól a hárfa húrja, az angyalének zeng.
Bár ott lennénk fent! Bár ott lennénk fent!

Home