A nagy mélységből szüntelen fel így kiáltok
1. A nagy mélységből szüntelen fel így kiáltok: Istenem,
Ha nem segítesz, halnom kell, amint vagyok, fogadj.
Refrén:
Amint vagyok, fogadj; amint vagyok, fogadj;
Én éltemért is folyt a vér, amint vagyok, fogadj.
2. Nincs támaszom, de van teher, a véred bűnöm mosta el;
Csak az leszek, mivé teszel, amint vagyok, fogadj.
3. Így készen állni sem tudok és jót hiába akarok,
A célba csak veled jutok; amint vagyok, fogadj.
4. A lábadnál láss meg Uram és úgy add meg feléd utam.
Mit kezdtél, fejezd be rajtam, amint vagyok, fogadj.
Home