Én szívem, ébredj és sose rettegj
Én szívem, ébredj és sose rettegj
Én szívem, ébredj és sose rettegj, él ma is Krisztusod, bíztat a hír;
Hű szíve néked harcban a vérted, nála sebedre ím, készen az ír.
Mindened van, lásd: mennyben Atyád él, szent Fia szíve teérted is ég;
Szelleme éltet, Ő a vezéred: néked ím, ennyi se volna elég?
Titkon eléd áll, vigasza drága s bár ma tekinteted bús, szomorú,
Szűnik a harcod, felderül arcod, semmibe oszlik el mind a ború.
Higgy, ha nem is látsz! Mint nap az égen, bús borulatban is véled az Úr;
Köd ha takarja, áttöri karja, s ontja sugarait rád pazarul.
Home