Irgalmazz, Úr Isten, immáron énnékem!
Irgalmazz, Úr Isten, immáron énnékem!
Irgalmazz, Úr Isten, immáron énnékem!
Irgalmazz, Úr Isten, immáron énnékem!
Mert tebenned bízik, Uram, az én lelkem
És tebenned nyugszik, Uram, az én szívem.
Szárnyad alá vetem az én reménységim
Míg elmúlnak tőlem az én ellenségim
És míg eltávoznak tőlem én bűneim:
Csak tebenned lesznek Uram én örömim.
Tehozzád kiáltok, hatalmas Úr Isten
Mert nincsen énvelem ki már jót tehessen
Én ellenségimtől engem megmenthessen
És én dolgaimban ki jóra vihessen.
Velem, én szent Atyám, nagy-sok jókat tettél,
Mert énnékem mennyből őrizőt küldöttél
Én ellenségimtől engem megmentettél
És az én szívemben örömöt szerzettél.
Azért téged, Uram, én felmagasztallak
Te dicsőségedben hatalmasnak mondlak,
Mind e világ előtt irgalmasnak vallak;
És jóakarómnak én tégedet hívlak.
Kész már az én szívem néked énekelni
Kész most jóvoltodért nagy hálákat adni
És mindenekelőtt téged megvallani
A te szent nevedet örökké dicsérni.
Kelj fel azért mostan én nagy dicsőségem,
Légy mindenben nékem kedves segítségem
Erőtlenségemben légy én erősségem
És veszedelmemben légy oltalmam nékem.
Én felmagasztalom irgalmasságodat
Mindenkoron vallom te igazságodat,
Mind az egész földön hatalmasságodat:
Mindenkor hirdetem a te jóvoltodat.
Home