Mint ragyog a hív lelkek benső világa

Mint ragyog a hív lelkek benső világa

Mint ragyog a hív lelkek benső világa,

Bár kívülről őket nap heve éri:

Mit őnékik adott az egek Királya,

Azt kívülük más senki nem ismeri.

Mit senki sem érez, mit senki sem kérdez,

Az díszíti őket s vezeti erényre

Az segíti őket szent, isteni fényre.

2. Mind egyszerű, mind szerény külsőre nézve

Az angyalok öröme, világ gúnyja;

De bensőleg Istentől van mindnek éke

És szép velük Krisztusnak koronája.

Az idők csudái, kik tudnak vigyázni

És készülten várják őt, nagy királyukat

Hogy méltón mutassák a hódolatukat.

3. Még a földön járnak s már a mennyben élnek;

Bár gyengék, a földet a rossztól védik;

A háborúságban ők békét élveznek

S mit imában kérnek, azt el is nyerik;

A részük sok bánat, de örömben járnak;

Már mintha meghalt volna minden érzékük,

De virul a hitben mély benső életük.

4. Ha életük, a Krisztus, láthatóvá lesz,

Önmagát dicsőségben megmutatja

Ó! akkor majd mindegyik tündöklő fényt vesz

És őket a világ is megcsodálja;

Ők akkor vígadnak s vele uralkodnak;

Az egeknek fényében, fénykoronákban

Így laknak majd örökké az új hazában.

5. Ó, Krisztusunk, te szíveknek elrejtett élte,

Te benső világunk égi pompája,

A lélek csak általad jut szövetségre,

Bár nehéznek látszik a kereszt súlya.

A csúfolók nékik most rossz hírük költik;

Itt Krisztussal rejtetten élnek Istenben,

Ott örökké örvendnek egykor a mennyben.

Home