Ó, boldog ház, mely befogadott téged
Ó, boldog ház, mely befogadott téged
Úr Jézus Krisztus, igaz, hű barát!
Te drága Mester mindenkinél drágább,
Töltse be fényed éltünk hajlékát,
Hol minden szívnek te vagy ékessége
Föltekint bízva reád minden szem:
Hol együtt áldott, szent igédet zengjük
S melletted vágyunk élni szüntelen.
Ó! boldog ház, hol lelki egyességben
Nő, férfi véled örök frigyre lép
És egymás üdvét építgetve szépen
Egy hitben járnak igaz testvérként!
És mind a ketten benned bízva élnek
És jóban-rosszban szemük rád tekint;
Csak hozzád vágyik szívük, lelkük mindig
És üdvre várnak szent igéd szerint.
Ó, boldog ház, hol imádságos szívvel
Szent neved áldva zengnek örömhírt.
Légy áldott Urunk, gyermekek barátja,
Kisdedek ajka téged dicsőít!
Hitteli szívvel lábadhoz leülnek
Hallgatva drága jó tanácsaid.
Már gyermekkorban megismernek téged,
Szívükbe zárják áldott szavaid.
Ó, boldog ház, mely áldásodat érzi,
Hol öröm, béke lakik szüntelen!
Ó! boldog ház, hol áldott kezed gyógyít
És honnan eltűnt minden félelem!
Kik benne laknak, boldog szívvel élnek
Nem éri őket gond és fájdalom,
Tudják, hogy egykor, vándorutuk végén,
Vár rájuk áldott, örök békehon!
Home