Hol várja a lelket örök nyugalom
Hol várja a lelket örök nyugalom
A szárnyaival ki födöz be vajon?
Van é a világon olyan menedék
Hol bűn a kezét ki ne nyújtsa feléd?
Nem, nem! Menhely itt sose vár,
Hazára a szív csak a mennyben talál.
Ó, hagyd el a földet az égi honért!
Lelsz biztosat ott e bizonytalanért.
A mennyei város, a színig arany
Az csak, hol a szívnek az otthona van.
Úgy, úgy, lélek! Hidd el igaz!
A nyughelyed, otthonod az, csakis az.
Mily édes a béke az Úr kebelén
Hol bűn s a halál sohse tűnik elém!
Ott angyalajak dala hárfazene,
Fogadja a lelket fény özöne.
Fény, fény, fény, fény, mennyei fény!
Ott vár az örök haza Krisztus ölén!
Home