Egy fáradt vándor ballag a menny felé
Egy fáradt vándor ballag a menny felé,
Régóta úton van már és fáradt nagyon szegény,
A lába vérzik a sok göröngytől már
És az útszéli tövis a testét tépi már.
Érzi hogy fogytán az erő, de közel már a cél
És ez megduplázza az erejét.
Feltekint hát oda ahol várják őt sokan
És így kiált fel, ó atyám segíts!
Adj erőt, mert nagyon nehéz a harc!
Adj erőt, mert túl nagy a vihar!
És a lábam, ha elfáradt már
Te adj új erőt égi atyám!
És egy napon a vándor megérkezik,
Örömmel köszöntik majd és ajtót nyitnak neki.
Belép a városba, hol minden ragyogó
És amit ő ott lát az semmi nem mulandó.
Tudja hogy véget ért a harc és elmúlt a küzdelem
És ő most már Jézusnál pihen,
De mi még itt lent vagyunk,
Hát folytassuk a harcunk
És kiáltsunk együtt ó atyánk segíts!
/: Adj erőt, mert nagyon nehéz a harc!
Adj erőt, mert túl nagy a vihar!
És a lábam, ha elfáradt már
Te adj új erőt égi atyám! :/
Te adj új erőt égi atyám!
Home