Egy új eget és új földet
Egy új eget és új földet,
Az elsők többé nem lesznek.
A város, amely a mennyből szállt alá.
Drágakövekből épített,
Zafírokkal díszített,
Ez a hely, mit nektek készített.
Ó, ez a város, melyről álmodom,
Hol nem hallatszik többé harang szó,
Hol nem lesz sírás, sem szenvedés,
Mert Jézusommal leszek én.
Ott nem lesz többé holdvilág,
Ott nem váltja nap az éjszakát,
Ott nem lesz többé ősz, tél, tavasz, nyár.
Ott nem bánthat már e világ,
Ott nem vádolnak minket már,
Mert fenn lakik a mennyben az igazság.
Home