Ha mástól már segítség nem jő

1. Ha mástól már segítség nem jő,

Messzünnen hív téged Ő.

Jöjj szennyesen, méltatlanul:

Úgy, ahogy vagy, vár az Úr!

2. Ő megbocsátott, s ez elég.

Két karját nyújtja feléd.

Fogadd el hát azt a kezet,

Melyet átütöttek a szegek!

3. Mert érted od'adta az Úr

Önmagát áldozatul.

Életed szégyenét lemosta már.

Csak légy az Övé, arra vár!

4. Mert leomlanak a hegyek,

S a halmok megrendülnek,

De hűsége soha meg nem inog,

Mindörökké élni fog.

Home