Előre a Kánaánba, Isten a mi Vezérünk!
1. Előre a Kánaánba, Isten a mi Vezérünk!
Ha vezet is zord pusztán át,
Követjük mi, nem félünk.
Sötétségben, ködök között
Mi itt el nem tévedünk
Nyomdokait nézzük folyton,
Utat mutat Ő nekünk.
Refrén:
Szép honunkba fel, haladjunk
Bátran amaz égi Kánaánba.
Szép honunkba fel, haladjunk;
Bátran, mert maga az Úr vezet.
Szép honunkba fel, haladjunk
Bátran amaz égi Kánaánba.
Szép honunkba fel, haladjunk;
Kánaánba, melyet Ő maga készített!
2. Előre a Kánaánba,
Éhség és szomj nem bánthat!
Az Úr harmatcseppek útján
Nékünk égi mannát ad.
Kősziklából vizet fakaszt,
Felüdít, ha lankadunk,
Azért e nagy pusztán által
Bátran tovább haladunk.
3. Előre a Kánaánba,
Új erőt nyer táborunk,
Ha felhangzik sorainkban:
Közel van már otthonunk!
A Jordán túlsó partjáról
Int hazánknak szent földje,
Véget ér ott vándorlásunk,
Ott maradunk örökre.
Home