Aratás nagy Ura szól tenéked (Szólj, Uram)

Aratás nagy Ura szól tenéked:
„Ki megy ki, hogy dolgozzon nekem?
Menteni a bűnben tévelygőket,
Híven járva szent ösvényemen.”

Szólj, Uram, (szólj, Uram),
Szólj, Uram, (szólj, Uram)
Szólj, mert nálam kész a felelet (a felelet),
Szólj, Uram, (szólj, Uram), szólj, Uram,
Szólj és mondom:
„Küldj el engemet!” (engemet.)

Tűz illette meg a látnok ajkát
S tiszta lett az, mint csak lehetett,
Ekkor szó hangzott: „Ki megy el nékünk?”
S ő így felelt: „Küldj el engemet!”

E világnak szennye, átka pusztít,
Bűnben halnak meg sok milliók!
Lelket menteni siess ma, testvér!
Mondjad te is: „Mester, itt vagyok!”

Közeleg az aratásnak vége,
Boldog leszel, ha munkálkodol,
Mert Urad szól nyájas hangon néked:
„Hű szolgám, jer, vár a jutalom!”

Home





Next song