Sűrű sötét van mindenfelé

Sűrű sötét van mindenfelé,
utat keresek az éjben.
Sem csillagfény, sem reménysugár,
árnyak suhannak az éjben.
Remegő szívvel Hozzád kiált:
Uram, halld meg imámat.
Menekvés nincsen, nem is lehet,
Uram, csak egyedül Nálad.

Jézus, Te vagy a hajnali fény,
Te vagy a nap ragyogása.
Te vagy az Isten lénye maga,
arcának tündöklő mása;
És aki Téged már megtalált,
szívében ott a béke,
Te lettél annak örökre már
oltalma és menedéke.

Nem vagyok más, csak üres edény:
Tölts meg hát lelkeddel engem!
Igédnek áldott szent ereje hadd
munkálkodjék már bennem.
Rajtam keresztül áradj, Uram;
ragyogjon fényed szerte,
Hogy általam sok-sok árva szív
békéjét Benned meglelje.

Amerre járok, merre kelek,
Te légy, Uram, a vezérem,
Hogy saját tervem, akaratom
ne legyen többé énnékem.
Ne éljek többé már soha én;
Lelkeddel élj Te bennem.
Majd általlépve a gyöngykapun,
Uram, engedj Hozzád mennem!

Home