Éj borította a földet

1. Éj borította a földet,

Isten „Legyen!” szóval teremtett

Mindent és fényt áraszta ki.

Krisztus, pogányok világa,

Jött a pásztor nyájához maga,

Isten Fiát bocsátá ki,

Ő a sötét éjbe világot hozott le.

Örvendjetek!

Minden szívet Felüdíthet,

Jó reménységgel eltölthet.

2. Ez a nap soha nem megy le,

Sugárzik alá a népekre,

Kik kietlen éjben vannak.

Valóban néptől néphez megy,

Elűzi a sötét felleget,

Úgy lesz Jézus megismerve.

Népek fogadjátok,

Vele utazzatok a menny felé!

Ő megy elől, mint úttörő,

A célnál koronát ad Ő.

3. Halld lélekben angyal karát!

Jer és mondj Néki te is hálát,

Magadat add áldozatul!

Híva vagy az ünnepélyre;

Jöjj, tapasztald, mily nagy kegyelme,

Minden szív legyen oltára!

Égjen ott tűz és fény,

Csillogjon hit, remény,

S minden felett a szeretet.

Zengjen karunk Istenhez,

Aki hű Urunk!

Home