Hová lett az ártatlanság
1. Hová lett az ártatlanság,
Az első boldog élet?
Nincs már a szívben tisztaság,
Az emberben szent élet!
Az édenkertje nem virul,
A bűn naponta megújul,
Az ember bűnössé lett.
2. A szent Isten terve ellen,
– Amelynek szent a célja,
– Fellázadt a kísértetben,
Elkábult ösztönszóra.
Evett az ember és ímé,
Az üdvét, éltét rátevé:
A boldogságnak vége!
3. Szabadság az, amit kíván,
Tehet már bármit óhajt;
De ez a lépés neki ám
Idézett rettentő bajt;
Az ártatlanság távozott,
Helyébe bűn uralkodott,
Most rejtekhely után néz!
4. A bűnt elfedni nem lehet
Silány mentegetéssel.
„Hol vagy!?” – kiált az Úr neked,
– „Hiába rejtőztél el mondd meg,
hogy mit cselekedtél?”
– Kérdi, ki ellen vétettél,
A legigazibb bíró!
5. Megújul ez a történet
Gyakran ma is előttünk;
Mert látjuk, hogy a kísértés
Miatt oly sokszor vétünk.
Hiába is szabadkozok,
Vádló mondja: Te vagy az ok
Isten meg fog ítélni.
6. De ím a Hős megérkezék,
Az üdvözítő Jézus!
Megtörte a kígyó fejét
A nagy hatalmú Jézus!
Hitben fogadjátok el Őt,
Mint üdvözítő Megmentőt:
A győzelem tiétek!
Home