1. Ti is el akartok menni,
Kedves tanítványaim?
A világhoz visszatérni,
Kiválasztott híveim?
Hát még ti is botránkoztok
Azon, amit szólottam
S mit az üdvről mondottam?
Kemény beszéd ez – így szóltok,
S tanakodva kétkedőn,
Elpártoltok csüggedőn!
2. Pedig az én igám édes,
S könnyű teher az enyém!
Tanításom üdvösséges,
Sebre gyógyírt adok én.
Mindaz, aki követ engem,
Sötétségben sosem jár,
S tőlem üdvöt bizton vár.
Aki hozzám bűnnel telten
Jövend, kérve irgalmat,
Megnyeri a nyugalmat!
3. Urunk, Jézus, kihez menjünk?
Igaz élet s út te vagy!
Benned hiszünk és reménylünk,
Bizodalmunk benned nagy.
Ösvényedről le nem térünk,
S bár a világ támadhat,
Tőled el nem választhat.
Tudjuk immár, kinek hittünk:
Isten Fia, tanítónk,
Gyógyítónk és Megváltónk!