Éled már újra az erdő a zengő tavasztól
1. Éled már újra az erdő a zengő tavasztól.
Dal szál az ég felé számtalan csicsergő ajkról.
Hallom e dalt: Szívem az Úr felé hajt
Hódolni néki hálából.
2. Szégyen ég arcomon, mikor hallom a madárkát:
Ének az élete, dicséri Isten jóságát.
Ó, én lelkem, Buzdulj hát dalra bennem,
Magasztald a kegy forrását!
3. Amint a tél hava eltűnik akkor egészen,
Ha jő a szép tavasz, s tűző nap ragyog az égen;
Úgy tűnik el Inségem sok keservvel,
Ha az Úr megújít engem!
4. Most, hogy a szép tavasz jöttére újul az élet,
Engem is teljesen betölt az istendicséret.
Kis madárral, A menny és föld karával
Szívemből zeng hálaének!
Home