Te szenvedő Bárány
1. Te szenvedő Bárány és győzedelmes oroszlán;
Te véres áldozat a Golgotának oltárán,
Megtört szíved, Sok földi szenvedésed
Után a mennybe vitetett.
2. Te a legmagasabb annyira leereszkedtél,
Hogy isteni lényed láthassuk – emberré lettél.
Dicsőséged Mindörökre kiterjed,
Megmarad és nem ér véget.
3. Mennyei szeretet, kit nyelv meg nem magyarázhat,
Dicső fejedelem, egykor mindenek megvallnak.
Nem mentél-e, Magad a szenvedésbe,
Hogy megváltsd a bűnösöket?
4. A halálnak sötét s iszonyú mélysége felett,
Te a győzelem mennyei pálmáját lengeted!
Ki benned hisz, Az boldog reménnyel néz
Mennybe, s várja jöveteled.
5. Embernek fia Megváltóm, kiért az irgalom,
Kegyesen adatík bűnösöknek – neved áldom!
Így szívünkbe Élet s öröm ömlik be,
Hogy lelkünket felüdítse!
6. Ó, csodák-csodája! Te az egyetlenegy tiszta,
Egykor bűnösökkel társalogtál itt a porba',
Őket hordád, S megtörve bűnük jármát:
Megmentetted a nyomorból.
7. Áldd az Urat lelkem, aki néked megbocsátott,
Aki éltet adott, mert bűneidből megváltott,
Békét harcban, Örömöt, fájdalomban,
Tud Megváltód adni néked.
Home