Mért perelsz vetekedve

1. Mért perelsz vetekedve
Az Úrral, kétkedő?
Mintha az Úr nem lenne
Ébren, s nem hallna Ő?
Ó, fojtsd el hevességed,
És várj türelmesen,
Hisz Ő látja szükséged,
S rád néz kegyelmesen.

2. Még nem volt ég teremtve,
S a föld nem létezett.
Mikor már Ő ismerte,
S látta életedet,
Kiterjeszté már akkor
Feletted nagy kegyét,
Hogy néked üdvöt adjon,
Többet mint mennyit kérsz!

3. Nyugodj az Úrban lélek,
És bízz gyermekesen!
Mondj el mindent, mi téged
Gyötör, de csendesen.
Jézus a te barátod,
Jól tudja, hogy mi kell,
S ha nem lesz úgy mint várod,
Azért csak bízni kell!

4. Ő szabja meg az utat
A napnak odafen,
A csillagokat s holdat:
Ő rakta sorba fel;
Ő hoz ki majd, a sírból
Engem a mennybe fel.
Én lelkem dicsérjed Őt,
S szívem ne csüggedj el!

Home