Ó, öröklét, mily nagy e szó
1. Ó, öröklét, mily nagy e szó!
Egész lényünket átható;
Te vég-nélküli kezdet!
Idő, mely soha nem fogy el;
Napok, melyek nem múlnak el;
Ugyan hová is menjek!
A szívem bennem úgy remeg,
/: Ha képed előttem lebeg. :/
2. Olyan nyomor nem létezik,
Amely egykor meg nem szűnik,
Testet, lelket gyötörni;
De örök kint, örök nyomort
Fog a bűnös, majd egykoron,
Amott túl örökölni!
Tüze nem alszik el soha,
/: A férge meg nem hal soha! :/
3. Örök szenvedés – borzasztó!
Végtelenség mi aggasztó.
Rettegj könnyelmű lélek!
Ott örökké tart majd az éj,
Nem juthat el oda napfény,
Vigasz nem jön tenéked!
/: Örök sötétség vesz körül,
A vád gyötör ott legbelül. :/
4. Nem kap szíved enyhítő szert;
Merengve néz a mennybe fel
Amaz örök örömbe;
Irigység tölt el, látva hogy,
Mily üdvösség azoknak ott,
A végtelen gyönyörbe!
Mint villám hat át lelkeden
/: Ím ott lehetnél, s itt vagy lenn! :/
5. Majd mindörökre távol állsz
Attól, akit most meg-utálsz,
Nem hallgatván szavára!
Hogy kért, könyörgött neked itt,
Te érted mindent végbe vitt,
Nem hallgattál reája.
Te dobtad el az üdvödet,
/: Halált kerestél a helyett! :/
6. Még van idő! Ó, ébredj fel
A bűnös életet hagyd el,
És gondold át jövődet!
Ha még tovább a bűnben élsz,
Behunyt szemmel romlásba érsz;
Keresd Üdvözítődet!
Ím fenyeget örök halál!
/: Kelj fel hát míg rád nem talál!
7. Még van idő, kelj fel tehát,
És rázd le azt a bűnigát,
Gyere kövesd Megmentőd!
Ki még ma szépen hívogat
– Holnap áshatják sírodat –
Ne halogasd, keresd Őt.
Azonnal bánd meg bűnödet,
/: Még ma ragadd meg üdvödet! :/
Home