Vala nem régen egy álmatlan és terhes éjszakán

Vala nem régen egy álmatlan
És terhes éjszakán.
Egy angyal szállott le
Bús éneket hozva énhozzám.

Angyalok üzenetét
Szánalom teli zenét
Elzengi nagy búsan
Itthagyá s elszálla azután.

Az ének itthagyva búsan rezgő
Lantom húrjain,
Angyalok panasza sír benne,
A bánat hangjain.

Édeni gyönyör világ
Elveszett szent boldogság
Elbukott teremtés
Halál felé rohan útjain.

Nagy tenger mellékén szent nép,
Szent bölcsője Kanaán
Kisváros környékén
Bethlehem mezején hajdanán.

Ott hirdették a békét,
Az Atya üzenetét
Úgy hittük boldog lesz
Az ember békében ezután.

Égi himnuszt zengtünk
Dicső fényt hirdettünk szerteszét.
Megrémült pásztorok
Megértve az igét elhivék.

A szeretet zálogát,
A világ megváltóját
Rongyos istállóban,
Barmok közt jászolban meglelék.

Az Atya szerelmét,
Egyetlen kisdedét, szent fiát.
Az öledbe adá,
Hogy legyen életed fény-világ.

Börtönödnek ajtaját,
Megnyitá s nyitva hagyá
Sötétben élsz, mégis nem kell
A béke, a szabadság.

Oh, ember sötétben életed
Csak nyomor s küzdelem
Angyalok a mennyből búsan
Nézzük ezt mi szüntelen.

Mért nem kell a fény-világ,
Melyet Atyád hint le rád
Történelmi útad
Oh, ember így oly reménytelen.

Atyád szeretetét,
Feléd nyújtott kezét megvetéd.
Béke fejedelmét,
Lelked megváltóját megöléd.

Mért nem kell a szeretet,
Mért élezed fegyvered,
Oh ember békédet te ezzel
soha meg nem nyered.
Oh ember békédet te ezzel
Soha meg nem nyered, nem nyered soha.

Home


Next song