Hozzád jövünk, Uram
Hozzád jövünk, Uram, ó, segíts,
Ne szóljon Igéd hiába!
A szívünk oly sötét, ó, segíts,
Élessze Igéd világa.
Áldd meg, ó, Uram, ez énekünk,
Legyen jobban Tiéd életünk,
Ne szóljon Igéd hiába,
Ne szóljon Igéd hiába!
A fülünk Igédre nem figyel,
lábunkkal járunk a sárba'.
Vágyaink szakítnak Tőled el,
nem fénylik mécsünk világa.
Ó, Uram, templomod hadd legyen
A szívünk, megszentelt hely legyen!
Ne szóljon Igéd hiába!
Ne szóljon Igéd hiába!
Ajkunkon hazugság bélyege,
megrontott életünk átka.
Hogy állunk Elődbe így,
Uram, naponként Téged imádva?
Nyisd meg a szemünk, hogy láthassunk,
Szenteld meg ajkunk, hogy áldhassunk!
Ne szóljon Igéd hiába!
Ne szóljon Igéd hiába!
A szívünk összetört, ó, Uram,
itt állunk Előtted gyászba'.
A mélyből hozd ki az életünk,
ne szóljon Igéd hiába!
Áldd meg Igédet, hogy érthessük,
Dicsőségedre, hogy élhessünk.
Ne szóljon Igéd hiába!
Ne szóljon Igéd hiába!
Home