Jézus, sebeidnek mélye
Jézus, sebeidnek mélye vigasztalja lelkemet,
Minden földi nagy ínségbe’
Ott látom keresztedet.
Ha kísértnek a bajok és már bűnre gondolok,
Szenvedésed emlékeztet,
Hogy kerüljek minden vétket.
Ha gonosz kívánságra hajol a test és a vér
És a romlottság útjára inkább, mint a jóra tér;
Vagy ha Sátán tőrbe csal csábító szavaival,
Állj előttem sebeiddel,
Jöjj és megrontómat űzd el!
Ha e világ csalogatja örömökkel szívemet
S édesgetve kínálgatja a tiltott gyümölcsöket,
Add, hogy kísértőmet,
Mielőtt megejthetett,
Legyőzhessem, rágondolva
Értem szenvedt halálodra!
Ha Te lakozol szívemben,
Kegyelemnek királya,
Nem találhat készületlen halálomnak órája.
Ha kebled én rejtekem,
Ki árthatna énnekem?!
Bízva Te szent sebeidben,
Győzve távozhatom innen.
Home