Messze tévedtem ó, Pásztorom
Messze tévedtem ó! Pásztor, a nyájtól,
Dobban a szívem és fél a homálytól.
Ijesztő mélybe fut előttem minden út,
Pásztor, gyere már, Pásztor, gyere már!
Így is szeretlek, te megtépett, fáradt,
Hűtelen bárány én megyek utánad.
Megyek a vak éjbe, utánad a mélybe,
Utánad a mélybe:
Gyere haza már, gyere haza már!
Zengi az énekem, ujjongó szívem,
Angyalok éneke örvend e híren:
Érettem vérezett hű pásztorkéz vezet:
Megyek haza már; megyek haza már!
Home