Jézus, Istennek Báránya

Jézus, Istennek Báránya,

Kínjaidat ég s föld szánja.

A nap, a nap

sötétté változik,

A föld, a föld

reng és ingadozik.

Hegyek, halmok süllyedeznek,

A kősziklák repedeznek,

Holtak, holtak

Sírból feltámadnak,

A szent, a szent

Városban jelt adnak.

Íme, a templom kárpitja

Kettéhasad és megnyitja

Helyét, helyét

A szentek szentének,

Jelét, jelét

Jehova frigyének.

Mindezekből, ó, mit értsünk?

És szívünkbe vajh’ mit véssünk?

Isten, Isten

Végtelen kegyelmét,

Hozzánk, hozzánk

Csuda nagy szerelmét.

Fiát a szeretet Atyja

Kereszt kínjaira adja,

Értünk, értünk

Hogy eleget tégyen,

Urunk, urunk

S üdvözítőnk légyen.

Köztünk van a Szentek Szentje:

A híveknek ezt jelentse

Az ép, az ép

Kárpit hasadása,

Földig, földig

Kettéhasadása.

Jézus, ki értünk szenvedtél,

Hogy éljünk, halálra mentél:

Néked, néked

Szívből hálát adunk,

Holtig, holtig

Híveid maradunk.

Home