Ó, jöjj, ó, jöjj, Immánuel

Ó, jöjj, ó, jöjj, Immánuel,

Hogy mentsd meg, kérlel Izráel.

Ím, fogságból kél sóhaja,

Oly meszsze Isten szent Fia.

Örvendj, örvendj, ó, Izráel,

Mert eljövend Immánuel!

Ó, jöjj el, Jesse vesszeje,

És állj a Rossznak ellene:

A mélyből, mely már eltemet,

A sírból hozd ki népedet!

Örvendj, örvendj, ó, Izráel,

mert eljövend Immánuel!

Ó, jöjj, ó, jöjj el, Napkelet,

Hogy megvigasztald népedet:

Törd át a sűrű éj ködét,

És oszlasd gyászát szerteszét!

Örvendj, örvendj, ó, Izráel,

mert eljövend Immánuel!

Jöjj, Dávid kulcsa, nyisd ki hát

Az égi honnak ajtaját,

A mennyországba tárj utat,

És rekeszd el a poklokat!

Örvendj, örvendj, ó, Izráel,

mert eljövend Immánuel!

Ó, jöjj, ó, jöjj el, Adonáj,

Ki forgószélből szólalál,

Így adtál törvényt népednek,

Jöjj, fenségedben jelenj meg!

Örvendj, örvendj, ó, Izráel,

mert eljövend Immánuel!

Home