Az én időm, mint a szép nyár

Az én időm, mint a szép nyár,

menten eljár és eljön a hosszú tél,

Ámde az Úr szebb tavaszra

feltámasztja azt, ki benne hisz,

remél.

Nem lehet hát veszteg állnom,

mert az álom elnyomhatja

lelkemet. A szövétnek lánggal

égjen, legyünk ébren, az Úr még

ma itt lehet.

Adj erőt, ha a kísértő harcra

késztet; védj, Uram, ha tőrbe csal.

Légy pajzsom, így le nem ver

semmi fegyver és enyém a diadal.

Home