Kicsi gyermekként úgy vártuk a Karácsonyt (EMaBISz)

Kicsi gyermekként

Úgy vártuk a Karácsonyt,

A sok ajándékot, amit kaptunk,

Akkor nem értettük még,

Hogy a legszebb ajándékot

Egy gyermek hozta el

Ezen az éjszakán.

Érettünk áldozta életét.

Érettünk hordta súlyos keresztjét.

Ő oda'dott mindent, mit adni tudott,

Az embernek célt mutatott.

Ahogy az évek teltek jobban értettük,

Hogy mit jelent nekünk ez az ajándék,

Hogy az Isten Fia szenvedett és megfeszíttetett,

Mert szeretett, mert szeretett.

Most már tudom én is miért élek,

Már nem félek, átadom egész életem!

A szavak az ajkamon, örömöm, bánatom,

Mindenem csak az Övé, az Övé!

Tudod-e, tudod-e, hogy miért jött?

Tudod-e, tudod-e, hogy miért halt?

Hiszed-e, hogy érted ő feltámadott?

Ő oda'dott mindent, mit adni tudott,

Ő nekem is célt mutatott!

Nekem is célt mutatott!

Célt mutatott!

Home