Csöndes éjjel szállt a földre

Csöndes éjjel szállt a földre,

mikor Ő megérkezett:

Szél se rebben, szunnyad minden,

s lágyan sír egy kisgyerek.

De a mennyben ének csendül,

fönt az angyalok között,

Mert ez éjjel gyönge testben

Isten értünk földre jött.

Édesanyja elringatja,

hinni most még oly nehéz,

Hogy e szótlan, kedves gyermek

Isten hangja lesz felénk.

Felkínálja szent országát,

minden embert vár oda,

Bűnünk terhét csendben hordja,

s várja Őt a Golgota.

Ám a gyászköd tűnik gyorsan,

s zeng az élet himnusza,

Égi trónján újra fellép,

Mint a Béke szent Ura.

Önként hagyta mennynek fényét,

értünk lett Ember Fia,

És visszatér majd,

de nem mint gyermek,

hanem, mint Ég és Föld Ura!

Halld az angyalt, diadallal,

ezen áldott éjszakán!

De sokkal szebb lesz ez a dallam,

mikor újra jön, értünk visszajön!

Zeng az angyal hangos szóval

ezen áldott éjszakán!

De sokkal szebb lesz ez a dallam,

mikor visszajön

S meglátja Őt a Föld! A Föld!

Home