Előre a Kánaánba, Isten a mi Vezérünk!

1. Előre a Kánaánba,

Isten a mi Vezérünk!

Ha zord pusztán vezet is át,

Követjük, mi nem félünk!

Sötétben, viharban, ködben,

Véle el nem tévedünk,

Lépjünk lábnyomába folyton,

Utat mutat Ő nekünk.

/: Szép honunkba fel haladjunk,

Bátran amaz égi Kánaánba!

Szép honunkba fel haladjunk,

Benne bízva, mert az Úr vezet! :/

2. Előre a Kánaánba,

éhség és szomj nem bánthat!

Az Úr harmatcseppek útján

nekünk égi mannát ad.

Kősziklából vizet fakaszt,

Felüdít, ha lankadunk,

Így e pusztaságon hittel

Bátran tovább haladunk.

3. Előre a Kánaánba,

Új erőt nyer táborunk,

Ha felhangzik sorainkban:

Közel van már otthonunk!

Túl a Jordánon meglátjuk

Szép hazánk, hol nincsen éj,

Véget ér itt vándorlásunk,

Ott maradunk örökké.

Home