Uram, bűneink soksága
Uram, bűneink soksága,
Undoksága
Érdemli haragodat,
Méltók vagyunk, hogy ellenünk,
Szent Istenünk,
Felemeld ostorodat.
De tudjuk, hogy ki megvallja
És megbánja
Bűneit s hozzád megtér,
Azt nem hajtod el előled,
Sőt tetőled
Bűnbocsánatot az nyér.
Azért hát mi is járulunk
És borulunk
Elődbe fájdalmasan,
Bűnös lelkünknek
kegyelmet, engedelmet
Kérvén alázatosan.
Szánj meg, Uram, ily ügyünkben
S megtértünkben
Függeszd fel ostorodat.
Ó, hajtson hozzánk békére
Fiad vére,
S felejtsd el haragodat.
Szólj hozzánk, Uram, csendesen
És édesen;
Félelmünk mindjárt széled,
És lelkünk is e szózattól,
Mint harmattól
A hervadt virág, éled.
Uram, végy minket kedvedbe,
Szerelmedbe,
S vigasztald meg szívünket.
Tőlünk soha ne maradj el,
Se ne hagyj el,
Hanem fogjad kezünket.
Home