Uram, bűneink soksága

Uram, bűneink soksága,

Undoksága

Érdemli haragodat,

Méltók vagyunk, hogy ellenünk,

Szent Istenünk,

Felemeld ostorodat.

De tudjuk, hogy ki megvallja

És megbánja

Bűneit s hozzád megtér,

Azt nem hajtod el előled,

Sőt tetőled

Bűnbocsánatot az nyér.

Azért hát mi is járulunk

És borulunk

Elődbe fájdalmasan,

Bűnös lelkünknek

kegyelmet, engedelmet

Kérvén alázatosan.

Szánj meg, Uram, ily ügyünkben

S megtértünkben

Függeszd fel ostorodat.

Ó, hajtson hozzánk békére

Fiad vére,

S felejtsd el haragodat.

Szólj hozzánk, Uram, csendesen

És édesen;

Félelmünk mindjárt széled,

És lelkünk is e szózattól,

Mint harmattól

A hervadt virág, éled.

Uram, végy minket kedvedbe,

Szerelmedbe,

S vigasztald meg szívünket.

Tőlünk soha ne maradj el,

Se ne hagyj el,

Hanem fogjad kezünket.

Home