Tehozzád szemeimet, Úr Isten,
Emelem az égben!
Mint szolgának szemei nyitva vannak,
És az Úrra vigyáznak,
Mint szolgáló leány ő aszszonyára
Tekint minden órába,
Úgy néznek szemeink az Istenre
És ő kegyelmére.
Kegyelmezz, Uram, kegyelmezz nékünk,
Mert nincs becsületünk!
Minden oly szertelenül gyaláz minket,
Melynél feljebb nem lehet.
Kevély népek minket szörnyen nevetnek,
Rajtunk csúfságot űznek;
Gyalázó szókkal úgy illettetünk,
Mikkel eltölt lelkünk.