A jó pásztor nyájától
A jó pásztor nyájától hány bárány elszakadt
S jár messze földön, távol, bús felhős ég alatt!
Szúrós tövisbokor közt, mely gyapját tépi meg,
Mélységes örvény szélén hány bárány tévelyeg?
Menjünk, hisz oly nagy veszélyben
vannak a szegény juhok! S ugyan
ki nem óhajt így szólani majd:
„Egyet én is itt hozok!”
A Jézus szent nevében ki indul útra hát,
Keresni szélben, éjben a Jézus sok juhát?
Ki kész éhezni, fázni, tűrni, tövis ha szúr,
De menni lankadatlan, ahová küld az Úr?!
Mily boldog lesz, ki este az Úrnak számot ad:
„Jó pásztor, megkerestem eltévedt juhodat!
Oly fáradt volt szegényke, úgy félt és reszketett,
Most itt hozom elédbe, fogadd el, hisz tied!”
Home